Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 06. 01.

Jön a vihar!

A viharfelhők a semmiből kerültek elő és komor, sötét gomolyagként vonultak a kék égen.


Körbevették a templomtornyot,


úgy tűnt, súlyuk szinte a földig húzza őket.


Aztán ahogy jöttek, úgy gomolyogtak tovább, csak néhány esőcseppet hagyva emlékül.


4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ma a Garam és az Ipoly völgyében kirándultunk, Bény és Márianosztra között. Jöttek ilyen felhők, de eső nem kapott el bennünket szerencsére. Budapesten viszont leszakadt a jég. Az összes virágom levelét kilyukasztotta, míg oda voltunk. A Te képeid hol készültek? Nagyon szépek :)

Palócprovence írta...

A Börzsöny másik oldalán készültek. Minden este menetrend szerint, azonos útvonalon jönnek ilyen felhők, de szerencsére eddig még komoly esőt nem hoztak, csak szelet.
Sajnálom a virágaidat...

Névtelen írta...

Jó, hogy felétek nem esik, mert minálunk nem múlik el nap eső vagy felhőszakadás nélkül. Tegnap este is mintha vödörből öntötték volna. A csatorna sem bírta elvezetni.. A kertben minden elrohad, semmi nem fejlődik. Éva

Palócprovence írta...

De, nálunk is esik, csak nem az ilyen típusú felhőkből.