Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 01. 29.

A majdnem csabai karaj

Először a gyerekkori ízek közé gondoltam betenni ezt a receptet, Anyukám sokszor készített csabai karajt, azaz kolbásszal töltött rövid karajt párolt káposztával. Ez azonban eltér attól, nem karajt, hanem szűzpecsenyét szoktam inkább tölteni. Valahogy ez kevésbé száraz, így jobban szeretem.


Praktikus is, hiszen egy szűzpecsenye magában nem kiadós, de így kolbásszal töltve már igen.
Hidegen szép vékonyan lehet szeletelni, hidegtálra is alkalmas. A kolbászos zsír kenyérrel pedig mennyei...

Hozzávalók
  • 1 szűzpecsenye
  • 1 szál füstölt kolbász
  • só, bors, köménymag
  • 2-3 evőkanál zsír
Felszúrom hosszában a húst és beledugom a kolbászt. Célszerű a hús méretéhez igazodó vastagságú kolbász választani. Nem úgy, mint én most, de nem lehetett kihagyni ezt a házi kolbászt. Fűszerezem a húst, tepsibe téve, letakarva 180 fokon sütöm, aláöntve egy pohár vizet. A végén leveszem az alufóliát és még kicsit így is sütöm.


Nem tudom eldönteni, hidegen vagy melegen szeretem-e jobban?

4 megjegyzés:

duende írta...

Istenien néz ki!
És én is a szűzpecsenyenyére szavazok!

Palócprovence írta...

Nálam is ez a befutó!

Lilla írta...

húúú, még a nyál is összefutott a számban:) Főleg így ebéd elött...
Jó ötlet, hétvégén én is csinálok, utoljára karácsonykor volt.Nálunk is nagy kedvenc.

Palócprovence írta...

:)))