Pécs 1.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven és igencsak otthon érezhették magukat, hiszen igazi mediterrán klímát találtak itt. Mi ugyan nem láttuk a Janus Pannonius által is megénekelt virágzó mandulafákat (hiszen már elvirágoztak), de a gyümölcs alatt roskadozó fügefákat igen.

Az olaszos hangulatot erősíti a számos teraszos kávézó és étterem is, ahol megpihenhetünk egy kicsit a városnézés közben.


Mindenki találhat magának kedvére való elfoglaltságot ebben a gyönyörű városban, legyen az városnézés, múzeumlátogatás, kulturális program, vásárlás (szinte minden sarkon egy könyvesbolt!) vagy bármi. Annyi a látnivaló Pécsen, hogy hetekbe, hónapokba telne mindent alaposan szemrevételezni, így mi is elsősorban a belvárost jártuk be. 30 évnél is régebben jártam itt, jó volt visszatérni.

Néhány látnivaló a sok közül: A IV. századból származó ókeresztény temető a római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét mutatja be, ami méltán került fel a világörökségi listára.

A Széchenyi téren található Pécs legjellegzetesebb épülete a Gázi Kászim pasa Dzsámija. A Szent Bertalan templom köveiből 1543-46 között épült dzsámi a legnagyobb megmaradt török épület Magyarországon. Bár manapság katolikus templom, azonban a belső tér megőrizte az iszlám építészet jellegzetességeit. Érdekessége még - mivel harangtornyot nem építhettek hozzá- a Szent Bertalan harangláb az épület mögött, ami alaphelyzetben öt méter magas, harangozáskor viszont tizenhárom méter magasba emelkedik.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt ősét a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát 1852-ben alapította Zsolnay Miklós. Az üzem világhírű gyárrá való válása Zsolnay Vilmos vezetése alatt kezdődött el, aki különféle agyag- és mázfajtákkal kísérletezve, az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé fejlesztette az egykori kisüzemet. Az 1873-as Bécsi Világkiállításon elért sikerek számos megrendelést tettek lehetővé . A Zsolnay Múzeumban megtekinthetjük a Zsolnay építészeti kerámia fejlődését, amely meghatározta a magyar szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Ez díszíti többek közt a budapesti Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét is.


Egy ősi kínai hagyomány szerint, ha a szerelmesek lakatot helyeznek el egy láncon vagy kerítésen, szerelmük örökké tart. A pécsi Janus Pannonius utcában lakatok ezreit találhatjuk a kerítésen, ami már szinte látványossággá nőtte ki magát. A leghíresebb lakatot négy éve helyezte el szerelmük jelképéért a Pécsre látogató spanyol trónörökös pár, Felipe de Borbón spanyol trónörökös és felesége Letizia Ortiz Rocasolano hercegnő.


Legközelebb a gasztroélményekről írok...