Pécsi szállásunk a Boutique Hotel Sopianae-ban, Pécs első négycsillagos szállodájában volt. Kívülről a műemlék jellegű épület nem tűnt túl izgalmasnak,
Fotó: innen
belépve azonban egy mai, modern, boutique szállodai hangulat és kedves, mosolygós recepciós fogadott minket. A 22 szobás szálloda fekvése optimális egy városnézéshez, hiszen a belváros szélén helyezkedik el, jó megközelíthetőséggel és parkolási lehetőséggel. Hangszigetelt ablakok biztosítják a nyugodt pihenést és persze a wellness szolgáltatások.
A Hotel éttermének neve az épületben az 1800-as években működő fogadó nevéből származik: "Fogadó a Vörös Ökörhöz biliárddal", így lett Vörös Ökör Étterem. Az egykori névre visszautal a színvilág és a biliárdterem.
Az éttermet természetesen nem csak a szálloda vendégei vehetik igénybe, de a szállóvendégek kedvezményt kapnak.
A büférendszerben történő reggeli pazar kínálatában mindenki találhat magának kedvére valót, még a szigorúan vegán étrenden élők is. A félpanziós ellátás során a vacsoránál bőséges kínálatú étlapról választhattunk, de ha mégsem tetszett volna, a nagy étlapról is lehetett volna szemezgetni.
Első este Camembert roston balzsamos jégsalátával választottam, amit pirítós kenyerekkel szervíroztak. Apróság, de egy pirítóst is jól el lehet készíteni és itt bizony értenek hozzá.
Az előételt Marosmenti kapros csirkeragu követte puliszkával, aminek már a neve is felkeltette az érdeklődésemet és nem is kellett csalódnom. Nagyon illett egymáshoz a puliszka, az omlós szárnyas és a kapros mártás.
A vacsorát Házi mogyoróparfé zárta, tejszínhabbal megkoronázva - édes bűnbeesés.
Életem párja nemes egyszerűséggel Haspóknak szokott nevezni (és ha nagyon őszinte akarok lenni - és miért ne lennék?! - van ebben valami), azonban a bőséges adagok hamar kifogtak rajtam. A három fogást bizony nem tudtam végig enni.
Következő este nem tudtam ellenállni a kísértésnek és cigánypecsenyét rendeltem. Az ember azt hinné, nincs is ennél egyszerűbb étel: sertéshús, fokhagyma, szalonna, kis só, bors. Azonban még soha nem ettem két egyformát. Ma már szinte sportot űzök belőle, hogy mindenhol megkóstoljam, lassan könyvet írhatnék belőle. A várakozásomnak megfelelően ezt a változatot sem ismertem, sült hagymakarikákkal tálalták a szalmakrumpli és a saláta-savanyúság köretek mellett, így inkább a hagyma dominált a fokhagyma helyett, de finom volt (bár a sót picit elméretezték).
Férjem natúr sertésszeletet választott és meg volt elégedve a döntésével.
Külön kiemelném az ízletes ételek mellett a figyelmes, kedves, mosolygós kiszolgálást!
Mára ennyi, még folytatása következik...
Az éttermet természetesen nem csak a szálloda vendégei vehetik igénybe, de a szállóvendégek kedvezményt kapnak.
A büférendszerben történő reggeli pazar kínálatában mindenki találhat magának kedvére valót, még a szigorúan vegán étrenden élők is. A félpanziós ellátás során a vacsoránál bőséges kínálatú étlapról választhattunk, de ha mégsem tetszett volna, a nagy étlapról is lehetett volna szemezgetni.
Első este Camembert roston balzsamos jégsalátával választottam, amit pirítós kenyerekkel szervíroztak. Apróság, de egy pirítóst is jól el lehet készíteni és itt bizony értenek hozzá.
Az előételt Marosmenti kapros csirkeragu követte puliszkával, aminek már a neve is felkeltette az érdeklődésemet és nem is kellett csalódnom. Nagyon illett egymáshoz a puliszka, az omlós szárnyas és a kapros mártás.
A vacsorát Házi mogyoróparfé zárta, tejszínhabbal megkoronázva - édes bűnbeesés.
Életem párja nemes egyszerűséggel Haspóknak szokott nevezni (és ha nagyon őszinte akarok lenni - és miért ne lennék?! - van ebben valami), azonban a bőséges adagok hamar kifogtak rajtam. A három fogást bizony nem tudtam végig enni.
Következő este nem tudtam ellenállni a kísértésnek és cigánypecsenyét rendeltem. Az ember azt hinné, nincs is ennél egyszerűbb étel: sertéshús, fokhagyma, szalonna, kis só, bors. Azonban még soha nem ettem két egyformát. Ma már szinte sportot űzök belőle, hogy mindenhol megkóstoljam, lassan könyvet írhatnék belőle. A várakozásomnak megfelelően ezt a változatot sem ismertem, sült hagymakarikákkal tálalták a szalmakrumpli és a saláta-savanyúság köretek mellett, így inkább a hagyma dominált a fokhagyma helyett, de finom volt (bár a sót picit elméretezték).
Férjem natúr sertésszeletet választott és meg volt elégedve a döntésével.
Külön kiemelném az ízletes ételek mellett a figyelmes, kedves, mosolygós kiszolgálást!
Mára ennyi, még folytatása következik...
4 megjegyzés:
Hűha, ez a puliszka de jól néz ki! Sajnos még nem volt hozzá szerencsém, sem elkészíteni, sem pedig megkóstolni. Amint lehetőségem lesz rá - az írásodnak köszönhetően - pótolni fogom eme hiányosságomat!
És még finom is volt! :)
Remek dolgokat ettetek, a saláta és az édesség különösen elvarázsol, már a fotók alapján is. El lehetne ott tölteni pár napot, azt hiszem...:-)
Bizony...:)
Megjegyzés küldése