Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 10. 07.

Kairó 2.

Furcsa zajra ébredtem. Kis ideig eltartott a sötét szobában amíg tudatosult bennem, mit is hallok. Férfiak imádkoztak - sokan. Tudtam, hamarosan felkel a Nap első kairói reggelemen...

Kairó, amit az arab világ New Yorkjaként is szoktak emlegetni, hónapokra elegendő látnivalót kínál, így egy villámlátogatás csak a "kötelezők" megtekintésére elég. Mi is lehetne az első, amit Kairóban járva megnézünk? Természetesen a gízai piramisok, amelyek még 4.600 év múltán is lélegzetelállító látványt nyújtanak a tömegturizmus ellenére is.


A Gízai-fennsíkon 9 piramis található, közülük a 3 legnagyobb a leghíresebb: Hufu (görög nevén Kheopsz) fáraó, fia Hafré (Kephrén) és unokája Menkauré (Mükerinosz) piramisai. A piramisok elhelyezkedésükkel az Orion-csillagképet képezik le (a kilences számnak egyébként is nagy jelentősége volt az ókori Egyiptomban). A 3 főpiramis délkeleti sarka egy tengelyen fekszik, tájolásuk rendkívüli csillagászati ismeretekre vall.


Hotepheresz, Merititesz és Henutszen királynék piramisai jóval kisebbek és rosszabb állapotban vannak.



Kheopsz piramisa a legnagyobb, eredetileg 147 méter magas volt, a zárókő és a külső burkolat nélkül most kicsit alacsonyabb. 2,3 millió (!) mészkőtömbből épült, melyek átlagosan 2,5 tonnát nyomnak.


Kephrén piramisán még látható a fehér, csiszolt mészkőburkolat maradványa, amitől fényes prizmaként ragyogtak a piramisok hajdanán. Ma ezeket a burkolóköveket Kairó palotáiban és mecsetjeiben láthatjuk viszont.


A kevésbé klausztrofóbiások az al-Mammún kalifa által 820-ban nyitott új bejáraton bemászhatnak Kheopsz piramisának belsejébe is.


A Rettenet Atyja - ahogy az arabok elnevezték a titokzatos oroszlántestű, emberfejű teremtményt - Kephrént ábrázolja. A fáma szerint egy hatalmas sziklatömb takarta a rálátást piramisára, így szobrává faragták ki. Az oroszlántest és a fáraók hagyományos kendője a hatalmat jelképezi.


A piramisokhoz tartozó völgytemplomok közül (amelyekben a balzsamozást végezték) csak Kephréné maradt meg nyomokban. Itt látható milyen pontosan illesztették a hatalmas vörös gránitköveket mindenféle kötőanyag nélkül.


A padlózat alabástromból készült, részben ma is látható.


6 megjegyzés:

mmama írta...

Igen ez a lenyűgöző része a dolognak.
olyan kicsinek érzi magát az ember e hatalmas építmények mellett.

csak ha nincs nálad Antinál és a pálesz sem használ.....

Palócprovence írta...

:))

Aniko írta...

Nagyon irigyellek: èvek òta szeretnèk Egyiptomba menni!!!A fiam is imàdja az òkori egyiptomi tortènelmet.
Remèljuk oda jutok elobb -utòbb..

Flóra írta...

Olyan jó egy olyan ember beszámolóját olvasni, akinek nem csak annyiból áll az egyiptomi kirándulás, hogy brahiból lefényképezkedik jelmezben a tevékkel, hanem tényleg érdekli az ország kultúrája! :)

Palócprovence írta...

Aniko, kívánom, hogy minél előbb eljussatok! :)

Palócprovence írta...

F, :))