Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2011. 02. 04.

Minden napra egy leves: Majdnem görög bableves

A kiindulási recept egy görög bablevesé volt, amit egy kicsit feltuningoltam.


Hozzávalók

  • 30 dkg száraz fehérbab
  • 1 kis doboz hámozott-paradicsom konzerv (nyáron 4-5 hámozott, kimagozott paradicsom)
  • 2-3 sárgarépa felkarikázva
  • 1 szeletelt vöröshagyma
  • néhány szál zeller
  • 2 maroknyi száraztészta
  • bors
  • 10 dkg füstölt szalonna
Az éjszakára bő vízben beáztatott babot friss vízben feltettem főni. Amint felforrt, 5 percig főztem, majd leszűrtem és ismét friss vízben főztem tovább. Fél óra múlva beletettem a többi hozzávalót is a tészta és a szalonna kivételével. Amikor megpuhult a bab, beledobtam a tésztát is. A szalonnát apróra vágtam, megsütöttem és tálaláskor zsírjával együtt a leveshez adtam.

5 megjegyzés:

4Gyerek írta...

érdekes lehet. nem kiált ez a leveske némi savanyítás után?

Palócprovence írta...

Szerintem a paradicsommal pont elég savanyú, de persze ízlés szerint még lehet rajta savanyítani.

Péter írta...

Megkóstolnám, bár a koliban két okból sem fogok babfőzésbe...

4Gyerek írta...

Bíztos elég a paradicsom adta savanyúság. Csak valamiért a végére már elfelejtettem, hogy az is van a hozzávalók közt.

Palócprovence írta...

Péter, :))