Régóta adós vagyok Erika ischlerének receptjével. Szinte ipari mennyiségben készíti, hiszen elképzelhetetlen náluk bármilyen ünnep, vendégség vagy akár hétvége nélküle, amin nem is csodálkozom.
Az ischlert, I. Ferenc József császár kedvelt süteményét, szerintem mindenki ismeri és néhány szerencsés már kóstolhatta az eredeti változatot is a Zauner cukrászdában. Az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát árasztó Bad Ischlbe állítólag már csak azért is érdemes ellátogatni, hogy betérjünk az 1832-ben alapított cukrászdába. Addig is megsüthetjük ezt a változatot:
Hozzávalók
a tésztához:
- 40 dkg liszt
- 1/2 csomag sütőpor
- 25 dkg Rama margarin
- 14 dkg porcukor
- 14 dkg darált dió
- 1-2 evőkanál kakaó
- ribizlilekvár vagy tetszés szerinti, kicsit savanykás lekvár
- megolvasztott étcsokoládé
19 megjegyzés:
De jól néznek ki! :)
Milyen régóta készülök én is rá...
De nem bíztam a recepteskönyvemben, úgyhogy majd a tiédet fogom megcsinálni. :)
A férjem kedvenc sütije:)))
Duende, nem az enyém, hanem Erikáé, de biztosíthatlak róla, nagyon finom! Már többször teszteltem...:))
Gabi, akkor jó! :))
A cukrászdában nem csinálnak ilyet szép sütit! A tányérjaid pedig nagyon klasszak! :)
Nagyon szép ez az Ischler!
Én valójában most szerettem meg, amikor legutóbb otthon voltunk. Anyukám egyik barátnője fantasztikusan süt, nyert egy-két amatőr főzőversenyt is, és ő készített Ischlert mogyorós tésztából (mogyoró saját termés). Úgy faltam, mint aki még életében nem evett! :-)
Egyszer nekiállok én is, bár nem hinném, hogy az én kis ügyetlen kezemmel ilyen szép csokimázt tudok rá teremteni.
Na, nem kell kérem ez az álszerénykedés! Aki olyasmiket alkot, mint Te...:))
Ho-hó, de szépet alkottál már megint!!
Gyönyörűek! A férjem kedvence! :))
Ha már meózva van, akkor tuti ezt csinálom meg! :)))
Napmátka, most nem az enyém az érdem, hanem Erikáé! :)
Duende, tuti. Egyébként én is hasonlóan készítem, csak egy csipetnyi fahéjat is szoktam beletenni.
Ha én azt mind elkészíteném (hehe, ha tudnám), amit itt szépnek látok, akkor mind meg is enném, és még annál is sokkal-sokkal dagibb lennék, mint most vagyok. Úgyhogy már csak annyit mondok mindig, hogy jaj, vagy hogy juj, és gyorsan elhúzom a csíkot mirelit pizzát sütni. Abból biztosan nem akarok még egyet enni.
Hú, de rég nem ettem...
Egy a baj: mióta blogolok, sokkal több a süti-a férjem meg elkezdett fogyókúrázni:O De ha ezt meglátja, az meg kínzás.....Nem tudom, hogy fogom magam vissza, olyan szép!!!!
Hááát, igaz ami igaz, amióta írom ezt a blogot, én is felszedtem egy-két kilót! :)Bár talán nálam nem is annyira az étel a ludas, hanem inkább a stressz meg hogy már nem táncolok. Legalább gyalogolni kéne sokat, tavaly Rómában 5 nap alatt 3 kilót fogytam, pedig aztán ettem rendesen...
Az ishler tésztájába tojás nem kell? Éva
Többször is megsütöttem már ezt a receptet, de csak most köszönöm meg :)NAGYON FINOM!!!!!!
Mindenkit buzdítok, hogy süsse meg!
Holló Eszter
Erősen kételkedem abban, hogy a jó öreg Franzl ráma margarinnal - sőt, egyáltalán az ártalmas, emberi fogyasztásra igazából alkalmatlan, és valljuk be, nem is igazán jóízű akármilyen margarinnal - készült ischlert tartotta volna kedvenc süteményének.
Üdvözlettel: Radó Judit
Kedves Judit, ha figyelmesen olvastál volna, akkor fel sem merül benned, hogy a jó öreg Franzl margarinos ischlert fogyasztott - ezért is írtam, hogy az eredeti a Zauner cukrászdában kóstolható.
Egyébként ez a margarinos változat is finom, de aki ilyen vagy olyan okból nem akarja enni, az ne egye.
Üdvözlettel, Palócprovence
Megjegyzés küldése