Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 10. 08.

Cukorba zárt illatok - levendulás cukor

Már régóta terveztem az elkészítését és nem azért halogattam, mert bonyolult lenne megcsinálni, de mindig máshoz használtam fel az éppen "szüretelt" levendulavirágokat. Szerencsére, még mindig nyílnak a levendulabokraim.

Hozzávalók
  • cukor
  • levendulavirág



Teljesen ugyanúgy készül, mint a levendulás só, csak itt értelemszerűen nem sót, hanem cukrot használunk. A cukrot a lemorzsolt virágokkal üvegbe rétegeztem. 2-3 hét után már felhasználható számos süteményhez vagy desszerthez.

4 megjegyzés:

assam írta...

az a tapasztalatom a cukorral, hogy a levendulaolaj kissé eláztatja, erdemes egy hónap után kiszitálni a megbarnult viragokat belőle, apro szirmok igy is maradnak, az már nem zavaró, es a szitalástol a cukor újra kanalazható lesz, nem áll össze.
Mi teába használjuk, és jótékony arcradír!

szepyke írta...

Igen, ezt akartam kérdezni, hogy kiveszed egy idő után a virágokat belőle?

Krisztina írta...

Én nyáron csináltam mikor a Culinárisban arany árában árultak.
Én porcukorrá őröltem a levendulával együtt.

Palócprovence írta...

Igen, ki is lehet venni belőle, de bele is lehet darálni, ekkor töményebb a levendulaíz.