Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 10. 01.

Rigó Jancsi avagy a Rigójancsi

"A cigánysor a szelíd domboldal zöldellő hátát tarkította a falu felett. Mosolyogtak a vályogból épített, fehérre meszelt, zsuppfedeles putrik a nyárban, mintha uralkodtak volna a magasban. Nem is jószántukból kerültek fel a cigányok a domboldalra. Régen volt, mikor a karaván Pákozd alá érkezett. Ott akarták felütni sátorfájukat a falu szélén. Kapával, kaszával mentek rájuk a népek, úgy kergették fel őket a magasba. Váltig szabadkozott, esküdözött a fekete sereg vajdája, hogy ők ilyen, meg olyan becsületes, dolgos emberek, patkolókovácsok, tekenővájók, vályogvetők, azonkívül a muzsikáláshoz is értenek."

Hát, ide született a vajda unokája, a világhírnevűvé vált Rigó Jancsi 1858. augusztus 23-án. 5 évesen már hegedűt vett a kezébe, 10 évesen pedig már apja bandájában muzsikált. Hírnevét nem felejthetetlen játékának, hanem a századforduló egyik legnagyobb szerelmi botrányának köszönheti, ami a maga idejében nagy port kavart és számos újság beszámolt róla.

Rigó Jancsi és zenekara 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszott, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya, Clara Ward. Az asszony beleszeretett - a korabeli leírások szerint nem éppen adoniszi külsejű, ragyás képű - Jancsiba, elhagyta érte férjét és két gyerekét. A szerelem kölcsönös volt, Jancsi is elvált feleségétől, Barcza Mariskától, a kaposvári prímás lányától.

Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének. A cukrász ezután Rigó Jancsiról nevezte el süteményét. Számítása beigazolódott, a Rigójancsi cukrászsütemény, amely a XIX. századi nagy asszonyszöktetési románcnak állít emléket, rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert Magyarország határain túl is.

Szerelmük sajnos nem volt örök életű, tíz év után különváltak a szőke ex-hercegné és a cigányprímás útjai. Clara Ward feleségül ment egy jóképű olasz hotelportáshoz, Rigó Jancsi pedig szegényen és elfeledetten halt meg Amerikában 1927-ben.

Rigó Jancsi nevét nem csupán sütemény őrzi, a romantikus történetből 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel. Egy 2004-ben létrejött angol rockzenekar is ezen a néven fut.


Forrás: Pákozd község honlapja
Somma: Az első cigányzenészek Kaposváron
National Geographic



Hozzávalók

a tésztához:
  • 4 tojás
  • 8 dkg cukor
  • 2 dkg kakaópor
  • 6 dkg liszt
a krémhez:
  • 5 dl tejszín
  • 20 dkg 70 %-os étcsokoládé
  • 3-4 dkg porcukor
a bevonathoz:
  • 5 dkg megolvasztott étcsokoládé
  • 1 evőkanál étolaj
A tojásfehérjéket kemény habbá vertem, majd hozzáadtam a cukorral fehéredésig kikevert tojássárgákhoz, óvatosan beleforgattam a kakaóval elkevert lisztet is. A sütőlemezre sütőpapírt tettem és elkentem rajta a masszát, majd előmelegített sütőben 170 fokon kb. 15 perc alatt megsütöttem. A sütőből kivéve még forrón meghintettem liszttel a felületét és a papírral együtt visszafordítottam a forró sütőlemezre, így hagytam kihűlni.

A kihűlt piskótalapot 3 egyenlő részre vágtam a szokásos kettő helyett. Az egyik lapot bevontam az olvasztott csokival, majd amikor megdermedt, a szeleteknek megfelelően feldaraboltam.

A krém eredetileg 8 dl tejszínből készülne, de szerintem a 0,5 liter is elég. A tejszínt kemény habbá vertem, porcukorral édesítettem. A csokit vízgőz felett megolvasztottam, majd a habba kevertem. Ezt legegyszerűbb úgy tenni, hogy az olvasztott csokit egy kevés habbal gyorsan simára keverjük és így adjuk a többi habhoz.

A krém felét rákentem az egyik piskótalapra, arra rátettem a másik piskótalapot, amire a maradék krém került. Legfelülre a csokimázas szeletek kerültek. Néhány órát hűtöttem, majd tálalás előtt teljesen átvágtam a süteményt a feldarabolt tetőlapok mentén.

13 megjegyzés:

Limara írta...

Atörténet mindig megmosolyogtat! Asüteményed gyönyörű, kaphatok belőle? :))

Alíz, Erdélyből írta...

Köszönöm, hogy leirtad ezt a történetet és hát a Rigójancsid is mesés lehet.

Palócprovence írta...

Limara, én is szeretem a történetét, azért is írtam le. A sütiről sajna már lekéstél...:))

Palócprovence írta...

Alíz, az volt.:)

N Zsuzsa írta...

Örülök, hogy ráakadtam a blogodra! Én is "Palócországban" születtem és éltem fiatal koromban. Gyakran foglak látogatni!

Macus írta...

De szép a sütid! Tudom, elfogyott, de ha még lenne, idézném hamit a "Pityusból" (ahogy lányom a Túl a sövényen c. mesét nevezi): "Kééérem a sütit!"

gesztenye írta...

Palocprovence!

Nagyon örülök, hogy leírtad ezt a történetet, én ismertem, mert nem messze tőlünk abban a községben, amelynek a honlapján olvastad a történetet, Rigó Jancsi fesztivált is rendeznek. Háziasszonyok saját sütésű Rigó Jancsi süteményükkel versenyeznek is.
A Te csodás süteményed is nevezésre alkalmas.

Vegavarázs írta...

Hű, Palócprovence, de beleharapnék...

Messzenéző Minyon írta...

Nagyon gyönyörű, én is szívesen beleharapnék. Reméltem, hogy marad szombatra is... hmmmm...

Palócprovence írta...

Zsuzsa,Földi, gyere máskor is! :)

Palócprovence írta...

Lányok, köszönöm! :)

Névtelen írta...

A Rigó Jancsi süteményben a krém nem esik össze? Én min dig teszek bele egy kis zselatint, hogy tartósabb legyen. A lányom kedvenc sütije. Sajnos a cukrászdákban már nem lehet eredeti Rigó Jancsit kapni. Éva

Palócprovence írta...

Nem, nem esik össze.