Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 04. 16.

Ibolyaszirup


Azt hiszem, nem vagyok egy romantikus alkat: amikor egyik reggelre az egész kertet ibolyaszőnyeg borította, nem az volt az első gondolatom, hogy milyen gyönyörű (na jó, a második gondolatom ez volt), hanem hogy miket fogok készíteni belőle. Azóta versenyt futok az idővel, pontosabban a virágok elmúlásával.

A listámon az első az ibolyaszirup volt. Elkészítésének sok-sok receptjét böngésztem át, de egyik sem győzött meg teljesen. Így megalkottam a saját verziómat és nem bántam meg, pontosan olyan lett a színe, illata, íze, ahogyan azt elképzeltem: maga a folyékony ibolya.



Hozzávalók 3 dl-hez
  • 5 dkg + 5 dkg ibolyavirág
  • 2 dl víz
  • 30 dkg kristálycukor
  • 1 evőkanál citromlé

Az ibolyagyűjtés meditáció vagy kész idegbaj, nézőpont kérdése, nem kis idő ennyi virágfej lekaszabolása. Viszont ez a legnehezebb része a dolognak. Az első 5 dkg virágot mozsárban összetörtem (az egész lakás ibolyaillatban úszott).



A vizet felforraltam, ráöntöttem az üvegbe töltött összetört ibolyára, majd lezártam az üveget. 24 órát állni hagytam.



Másnap a másik 5 dkg virágot (ha lehet, frissen szedjük) a kristálycukorral egy késes robotgéppel ledaráltam (brutális ibolyaszíne lett). Ez tulajdonképpen ibolyacukor.



A beáztatott virágokról leszűrtem a most már tinta színű vizet (jól kinyomkodtam a kifakult virágokat is), a citromlével és az ibolyacukorral együtt egy edényben kevergetve addig melegítettem, amíg a cukor felolvadt. Figyeljünk rá, hogy ne forrjon, mert csökkenti az aromát.

Többször átszűrtem, egyre finomabb szűrőkön. A végén papírzsebkendővel béleltem ki a szűrőt (a kávéfilter még egyszerűbb).


Végül a szirupot üvegbe töltöttem.


11 megjegyzés:

Csipkerózsa írta...

Megyek ibolyát szedni...:-)

Zsuzsa írta...

Ez fantasztikus-érzem az illatát az orromba; mire, vagy mihez használod?

Palócprovence írta...

Csipkerózsa, :))

Palócprovence írta...

Zsuzsa, elsősorban ízesítésre fogom - édességeket, italokat.

Annás írta...

Köszönöm a receptet, kipróbáltam. Sajnos nem lett ennyire lila, igaz, sok rózsaszín ibolyát is tettem bele, hogy összejöjjön egy adagra való ibolyavirág. De az illata és az íze mennyei :)

erdoseva55 írta...

Szeretném megkérdezni, hogy a rózsaszín, illetve ciklámen színű ibolya is használható? Ehető? Mintha ilyent látnék Nálad is, amit össze törtél a mozsárban!
Gyönyörű lett az eredmény ,öröm ránézni!

Palócprovence írta...

Igen, a lila virágok adják a legjobb színt. Örülök, hogy azért tetszik a végeredmény! :)

Palócprovence írta...

Célszerű az illatos ibolyát(Viola odorata)felhasználni, egyrészt ez nem védett, másrészt ennek a legintenzívebb az illata és az íze, na és persze ehető is. Van rózsaszínű fajtája is (rosea), ez szintén ehető.

Palócprovence írta...

Éva, egyébként a kép a mozsárral csalóka a rossz fényviszonyok miatt, hagyományos sötétlila színű volt az ibolya.

Névtelen írta...

Hú de jó, hogy még időben jöttem erre, még tele van az udvarom ibolyával, ezt meg kell csinálnom :)Eszter

Palócprovence írta...

Akkor még pont időben vagy! :)