A 70-es években volt nagy divatban a franciasaláta és tény, hogy üdítő változatosságot jelentett az addigi ecetes saláták után. Nevével ellentétben nincs köze a francia konyhához, leszámítva talán a majonézt. Mára már sokat veszített népszerűségéből, manapság a könnyedebb saláták kedveltek. Nálunk azonban időnként helyet kap, mindannyian szeretjük.
Hozzávalók
- 30 dkg felkockázott krumpli
- 30 dkg felkockázott sárgarépa
- 30 dkg zöldborsó (fagyasztott is jó, pl. Iglo)
- 2 alma felkockázva
- 3-4 savanyú uborka felkockázva
- 4 dl tejföl
- 2 dl majonéz
- fehérbors
Nem szeretem a fagyasztott franciasaláta alapot vagy a konzervzöldégeket, ezért mindig friss alapanyagot használok, kivéve a zöldborsót, amiből nekem bevált az Iglo fagyasztott zsenge borsója. A krumplit, a sárgarépát és a zöldborsó külön-külön megpárolom, leszűröm. Egy tálban összekeverem a tejfölt a majonézzel és fehérborssal fűszerezem. Általában sózni már nem kell. Beleteszem a zöldségeket, almát, uborkát és lazán átkeverem. Hűtőben 1-2 órát hagyom összeérni az ízeket. Hideg sültek mellé tálalom, de főtt tojás mellé is finom vagy csak úgy, magában.
8 megjegyzés:
Én nagyon szerettem!!!Nálunk bizony még a 80-as években is aratott.
Anyukám mindig rakott bele egy kockára vágott almát. Az nagyon megdobja az ízhatást.
üdv,
Gabriella
Szia! Nos, mifelénk (Erdély) ez még mindig divat, csak éppen "böff" (salade de boeuf-ből) néven fut. A húsleves zöldségeiből általában mindig ez készül, kiegészítve még krumplival, zöldborsóval, savanyú uborkával. Én sosem hallottam, hoyg valaki itt almát tenne bele, de máshol tudom, hogy úgy szokás. Én sem próbáltam még almásan. Amúgy meg én továbbfejlesztettem, hozzád hasonlóan nem sima majonézzel, hanem tartárféleséggel ksézíem és sokszor más zöldségeket is teszek bele. Karácsonykor csináltam ilyet és a lányom szülinapjára csirkecomb mellé. De önmagában is nagyon finom, valóban.
Amúgy ebből a gyerekkori ízek sorozatból akár körkérdést is indíthatnál. :D Igaz, volt mostanában néhány, de szerintem sokan (köztük én is:P) szívesen emlékeznének néhány ételre, ami gyermekkoruk fontos kísérője, netán meghatározója volt. Hmm, mit szólsz?
Üdv, Edith (Kalandok a konyhában)
Bizony-bizony ez nálunk is nagy divat volt a nyolcvanas években,házibulikon családi alkalmakkor-csakúgy mint a töltött "szendvicskenyér",aminek az alapanyagáért könyörögni kellett az üzletben és a melegszendvics is.
Én nem vagyok oda érte mert nekem nehéz,de a nővérem a mai napig készíti.
Pont a napokban járt az eszemben, hogy ennék megint valami ilyesmit. A családi összejövetelek viszonylag ritkák, utóljára 2007 karácsonyán volt szerencsém nagynéném számomra verhetetlen változatához...
a bolti majonézes löttyökre viszont rá sem bírok nézni.
Hű de régen készítettem már én is! pedig régen szinte heti rendszerességgel volt, megboldogult fiatal koromban házibuli nem létezett nélküle! Én is az almás verziót szeretem,pont így készítettem mint Te.
Én is imádom, időről időre rákívánok és megcsinálom. Legutóbb karácsonykor, hideg sült mellé készítettem. És én is teszek bele almát is. nekem is fönn van az oldalamon, mint örök darab. :)
Nálunk is nagy kedvenc. Még mindig. Almával készítem, uborka nélkül, viszont csempészek bele 1-2 felkockázott főtt tojást is.
A kész alapokat én sem szeretem.
Nagyon tetszik ez a gyerekkori ízek sorozatod!
Őrülök, hogy emlékeket ébresztettem Bennetek, ez is volt a cél! :)))
Egyébként azt vallom, attól, hogy valami régi és már nem divatos, még lehet jó.
Edith, remek az ötlet és mint ötletgazda, máris indíthatnád a hógolyót! :)))
Megjegyzés küldése