Ma van hamvazószerda, e napon régen őskeresztény hagyományként a hívők vezeklésből hamut szórtak a fejükre. Erre emlékezve az előző évben megszentelt barka hamujával a pap keresztet rajzol a hívők homlokára e szavak kíséretében: "Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu jelképezi az elmúlást és megtisztulást.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a Húsvétot megelőző 40 napos (a Bibliában számos eseményhez kötődik a 40-es szám) böjt. Kezdetben a nagyböjt a keresztelésre való felkészülés időszaka volt, hiszen akkoriban kétszer kereszteltek egy évben (húsvétkor és pünkösdkor). A gyermekkersztelések bevezetésével a nagyböjt a bűnbánattartás és böjtölés időszaka lett.
A húsvét mindig a Hold járásához igazodik, mivel a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapon kezdődik. Ez idén április 12-én lesz. Ezen oknál fogva a nagyböjt mindig újholdra esik - gondolom, nem véletlenül. A régiek tisztában voltak vele, hogy az újhold időszaka a legalkalmasabb a megtisztulásra, ebben a holdfázisban a méreganyagok gyorsabban kiürülnek a szervezetből.
A római katolikus falvakban, így a palócoknál is, nagyböjt alatt sem húst, sem zsíros ételeket nem fogyasztottak. A tej és tojás fogyasztásának böjti tilalma alól a 17. század elején kapott Magyarország felmentést Rómától. Húshagyó kedden hamulúggal kiforrázták az edényeket, de volt, ahol az év más napjain egyáltalán nem használt, böjti edényekben főztek. Kendermagból, tökmagból, napraforgómagból ütött olajjal vagy kisütött vajjal készítették az ételeiket ebben az időszakban.
Volt néhány, kimondottan erre az időszakra jellemző étel is:
A zsufa vagy zsufaleves az olajütés melléktermékéből, a szakból készült.
A kiszi vagy cibere erjesztett korpalé volt. Habarással sűrítették, krumplival, tojással, tésztával vagy kukoricakásával dúsították.
A csóré vagy csórólevest savóból habarással főzték, esetleg tojást is tettek bele.
Forrás: Magyar néprajz
Cs. Schwalm Edit: A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon
Fotó: Bartus Tamás
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a Húsvétot megelőző 40 napos (a Bibliában számos eseményhez kötődik a 40-es szám) böjt. Kezdetben a nagyböjt a keresztelésre való felkészülés időszaka volt, hiszen akkoriban kétszer kereszteltek egy évben (húsvétkor és pünkösdkor). A gyermekkersztelések bevezetésével a nagyböjt a bűnbánattartás és böjtölés időszaka lett.
A húsvét mindig a Hold járásához igazodik, mivel a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapon kezdődik. Ez idén április 12-én lesz. Ezen oknál fogva a nagyböjt mindig újholdra esik - gondolom, nem véletlenül. A régiek tisztában voltak vele, hogy az újhold időszaka a legalkalmasabb a megtisztulásra, ebben a holdfázisban a méreganyagok gyorsabban kiürülnek a szervezetből.
A római katolikus falvakban, így a palócoknál is, nagyböjt alatt sem húst, sem zsíros ételeket nem fogyasztottak. A tej és tojás fogyasztásának böjti tilalma alól a 17. század elején kapott Magyarország felmentést Rómától. Húshagyó kedden hamulúggal kiforrázták az edényeket, de volt, ahol az év más napjain egyáltalán nem használt, böjti edényekben főztek. Kendermagból, tökmagból, napraforgómagból ütött olajjal vagy kisütött vajjal készítették az ételeiket ebben az időszakban.
Volt néhány, kimondottan erre az időszakra jellemző étel is:
A zsufa vagy zsufaleves az olajütés melléktermékéből, a szakból készült.
A kiszi vagy cibere erjesztett korpalé volt. Habarással sűrítették, krumplival, tojással, tésztával vagy kukoricakásával dúsították.
A csóré vagy csórólevest savóból habarással főzték, esetleg tojást is tettek bele.
Forrás: Magyar néprajz
Cs. Schwalm Edit: A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon
Fotó: Bartus Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése