Bálint nap a palócoknál

Ma Valentin nap van, magyarul Bálint nap. Némi kavarodást okoz, hogy nem csak egy Valentin vagy ha úgy tetszik Bálint nevű szent volt. A két szent alakja főleg a germán népek tudatában eggyé olvadt. Volt egy másik Bálint is, szintén szent püspök, aki Dél-Tirolban élt. A görcsökben szenvedők és epilepsziások (nyavalyatörősök) ápolására és gyógyítására tette fel az életét. Ereklyéi a passaui székesegyházba kerültek, és így a passaui egyházmegye társpatrónusa is lett. Szent Bálintot gyakran betegekkel a lábánál ábrázolják. A betegek nyakában hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza.

Nálunk az ő alakja kötődik a Bálint naphoz. Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét számontartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén.

Több szokás is kapcsolódott ehhez a naphoz . Jó napnak tartották a kotlós sikeres ültetésére. Úgy gondolták a szerencse kitart a következő Bálint napig.
Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak: hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg, hamarabb kirügyezik és gazdagabb termést hoz. A fák metszését is ezen a napon kezdték meg.
Úgy vélték, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, a tavaszt jelezve.

Forrás:

• Bálint Sándor - Ünnepi kalendárium
• Magyar Néprajz VII.