Nosztalgikus tésztaszósz

Aki már a párizsi szó hallatán rosszul lesz, az ne olvassa tovább...

A lányom kiskorában kimondottan rossz evő volt. Évekig szinte csak pucér főtt tésztán és vajas kenyéren élt, mást nem volt hajlandó nem hogy enni, de megkóstolni sem. (Mára már ez a múlté, válogatásával nem lóg ki drasztikusan a környezetéből - legyen ez reményt keltő a hasonlóan problémás gyerekek szüleinek.) Egyszer aztán az óvodában megkóstolta a párizsit és úgy döntött, ízlik neki. Ekkor kezdődött a párizsi-korszak, e recept is ezen időszak kényszerű eredménye, ami olyan sikeres lett, hogy mai napig kedvenc maradt (a baráti körében is).



Hozzávalók

• 1 kis fej hagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 2-3 evőkanál olaj
  
• 20 dkg párizsi (azért valami jobb fajtát válasszunk)
• 3 nagyobb paradicsom (helyette esetleg sűrített paradicsom)
• só
• bors
  
• fűszerek tetszés szerint: oregano, zsálya, rozmaring, bazsalikom (vagy pizza fűszerkeverék)

A lereszelt hagymát és -fokhagymát az olajban megpárolom, majd hozzáadom a villával szétnyomkodott párizsit, amit kicsit megpirítok. Ráteszem a meghámozott, kimagozott paradicsomot és ízesítem. Mártássűrűségre beforralom és tésztával tálalom vagy további felhasználásig üvegben tartósítom.


Tartósítása:

A fenti mártást kisebb csavaros tetejű üvegekbe porciózom és a hagyományos vizes módszerrel kigőzölöm. Hosszú ideig eláll.