Ez a leves is része mindig a lányom szülinapi menüjének, így akár tradicionális családi receptnek is nevezhetném, amennyiben ezt egyáltalán receptnek lehetne nevezni. Már nem emlékszem, hogy keletkezett, de bizonnyal gyorsan kellett valamit az asztalra tennem a semmiből. Ritkán használok kész pudingport, na de ez az az eset, amikor igen. Feltétlenül Aranka krémport használjunk (nem, nem sponzorál a dr. Oetker), mert más tipusúak nem váltak be ehhez a leveshez.
Hozzávalók
Hozzávalók
- 1 liter tej
- 1 zacskó hidegen kikeverhető vaníliás Aranka krémpor
- 1 üveg magozott meggybefőtt
14 megjegyzés:
Szia, van egy meglepetésem a számodra, nézz be hozzám kérlek.
Üdv. Jutka
Hát ezek a szimpatikus jószágok hogy kerültek a meggylevesbe? Nem tűnik nehéznek a sorsuk...:)
Egyszerű és nagyszerű :-)
Jutka, köszönöm szépen! Nagyon kedves Tőled! :)))
Nadine, tudod: éljenek a lusták! :)
Garffyka, így igaz! :)
Nagyon sanyarognak szegények.
Irtó helyesek, csak a nyulat hiányolom:))
Úgy gondolják, ez alapból jár nekik...Szerencsére a nyúl jelentős túlsúllyal küzd, ezért ő már nem tud felugrani a kanapéra. Ifjúkorában még gyakorta megtette.
:))))))
Míly ismerős pozíció! Az első képre gondolok. Kókusz is így szokott aludni... :)))
Annyira tüneményesek!
A meggyleves is jó, szoktam hasonlót én is, csak frissből.
Édesek! Nagyon jól megy soruk! A levest pedig alkalomadtán elkészítem:)
ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!De édesek!A Pimpi cicám is ilyen dagi volt,amíg be nem állt dzsungelmacskának!
Nagyon jó dolguk lehet!
A meggylevest egyszer kiprószálom !!!!
Milyen jó és egyszerű leves, köszi az ötletet!
Pimpiiiii???? Azt hittem, az egész galaxisban egyedül az én fekete macskám hívják Pimpi(limpi)nek... Nahát!:)
Tényleg egyszerű, gyors és ennek ellenére finom. Érdemes kipróbálni.
Kicsi a világ, a Pimpi macskák és gazdáik egymásra találtak. :))
Megjegyzés küldése