Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 06. 12.

Természeti erők tombolása

Tegnap csak álltam az ablakban és néztem, hogyan tombol a vihar.


A Medárd környéki időjárás ismét kitett magáért. Elvileg Medárd napja az utolsó fagyosszent, de az időjárás úgy látszik nem tud róla.


Közben elmerengtem az ember kiszolgáltatottságán. 10 perc és egy év (vagy akár több év) munkája mehet kárba. Most megúszták a ribizliültetvények. Kezdődhet a szüret...

19 megjegyzés:

szepyke írta...

A természetnek oda kell néha csapnia, hogy tudjuk, nem mi vagyunk az úr, hanem ő! Ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. A villányi szőlőket, és Sopront is szétverte a jég. Érdekes dolog a természet. Emlékszem, amikor egy pár éve annyira nem volt víz a Balatonban, hogy már azt taglalták, fel kell tölteni. A gumimatracunkkal mélyen be kellett gyalogolnunk, hogy ne a homokon feküdjünk. Aztán a következő évben annyi víz lett a tóban és olyan tiszta, mintha csapból teleengedték volna. Csodálatos dolog ez. Bámulatra méltó. Mondjuk ezt annak elfogadni, akinek évek munkáját teszi tönre egy pillanat alatt, illetve szétveri a házat a feje felett nem könnyű elfogadni, sőt megkockáztatom, hogy lehetetlen. (Más: ma készülök megcsinálni a lekvárt! A cseresznyés lekváradat! Nagyon izgulok!:))

Palócprovence írta...

Hát, igen. Szinte napra 11 éve akkora eső volt, hogy átszakította az öntözésre szolgáló tó gátját és elárasztotta a falut a víz. A mellig érő vízben csak csónakkal lehetett közlekedni és talán mondanom sem kell, mekkora kárt csinált a házakban és egyáltalán, mindenben. Még ma is érezni a hatását.

Ne izgulj, ez a fajta lekvárfőzés pikk-pakk megy. :) Tegnap én is főztem egy adagot és ma is fogok...

Chef Viki írta...

Éjjel a Híradóban láttam, mi zúdult az országra egyes helyeken :-o

Van egy mondás. Egy fiatal gazda csodálatosan rendben tartja a szőlőjét, gyönyörű termés ígérkezik. Egyszer csak jön az ítéletidő, jég, szélvihar, szétveri a gyönyörű szőlőt. Az ember fogja a kapát, felordít az égre: no Isten, lássuk, mire megyünk mi ketten! És szétveri a kapával a maradék, épen maradt tőkéket is...

Messzenéző Minyon írta...

Jaj, most megijedtem! Lehet, hogy Kisfaluban is volt jég? Na majd ma kiderül...

Palócprovence írta...

MM, szerintem nem! Csak nagy eső. A jég itthon volt, nem otthon. Szóval, érted. :))

Messzenéző Minyon írta...

Igen, értem :))
Na, majd beszámolok.
Különben, ha "otthon" is lett volna, akkor sem biztos, hogy nálunk lett volna...

Milene írta...

Palócprovence, minden rendben? Lett valami bajság nálatok? Ugye nem?

A természet időnként megmutatja, hogy ő az úr. Nálunk tavaly márciusban mutatta meg... Szörnyű volt.

Palócprovence írta...

MM, így ahogy mondod. Emlékszem, egyszer 20-30 m-es szélességben jött a jégeső. Amerre járt,mindent letarolt. Az erdőben a fák abban a sávban pucérok lettek, mint télen. A kertünkön ment keresztül, gondolhatod. Szerencsére a két szomszédunknál egy fűszál se hajolt meg.

Palócprovence írta...

Aranyos vagy Citromfű! :)) Semmi komoly!

erős ildikó írta...

Szerencsés, akit elkerül a nagyja. Az eső nagyon kell mindenhol most, de a jég - inkább ne!

duende írta...

Jesszusom, nem semmi! :(

Nálunk is volt tegnap vihar délután, de szerencsére csak eső volt. ma reggel olvastam, hogy országszerte sok helyen mennyi kárt okozott a jég. Borzasztó tud lenni. Emlékszem pár éve pingponglabda nagyságúak estek itt. Sosem felejtem el. Délben volt, de a város totál kiürült. Rengeteg ablakot is betört, tetőket tett tönkre és rengetek autókár is lett. Az egésznek valami földöntúli, félelmetes hangulata volt.

Palócprovence írta...

Napmátka, tényleg kellene az eső, de sok növénynél már el is késett. A gabona felénk arasznyi és úgy néz ki, mint máskor aratás előtt. Persze a szemek belesültek.

Palócprovence írta...

Duende, tényleg valami földöntúli, félelmetes hangulata van egy ilyen viharnak. Még a mindig vagány, öntörvényű Zsebi macska is be volt gyulladva (máskor soha nem fél a vihartól), jött utánunk akárhova mentünk a lakásban...

Renata Kalman írta...

Jesszusom! Mekkora lutri a termés, ha szépnek is ígérkezik, elég egy ilyen természeti csapás.

Palócprovence írta...

Ahogy mondod...

Messzenéző Minyon írta...

Itt a beszámoló: nálunk nem volt jég, de eső sem, nem győztem locsolni. De ha választani lehet, inkább locsolok és nem kérek jeget...

Palócprovence írta...

Örülök, hogy elkerült Benneteket! :)

Itality írta...

mi mindig kémleljük az eget, és tudjuk, h a természet az úr, és hogy mennyire ki vagyunk neki szolgáltatva.
Kedden hozzájutok egy kis feketeribizlihez, esetleg ötlet, h mit lehetne belőle gyártani?

Palócprovence írta...

Én lekvárt szoktam belőle csinálni, pontosabban ízt (magok nélkül-átpasszírozva)