Kisvirág egy újabb remek gasztrojátékot ötlött ki és mi más is lehetne a téma az Ehető virágokon, mint az ehető virágok?! Most igazán tobzódhatunk az alapanyagokban, kedvcsinálónak pedig ismét következzen egy idézet az egyik kedvenc könyvemből:
Lénárd Sándor: A római konyha (1963):
FRITTO DI FIORI DI ZUCCA
"Amikor a nap úgy perzseli az Örök Várost, hogy a Szent Péter téren az egyetlen hűvösebb hely az obeliszk árnya, az articsóka eltűnik a frittóból. Áldhatjuk a szerencsét, hogy nyomban akad helyettese: a tök virága. Leginkább a zsenge, még kibomlatlan bimbók alkalmasak a kirántásra.
A tökvirág, szemben a fritto eddig felsorolt alkotóelemeivel, nem "aranyozva" (dorato) kerül a tálra, vagyis nincs rajta lisztből és tojásból készült bunda, hanem csak lisztből és vízből való, amelynek pastella a neve.
Hadd jegyezzük meg nyomban: a víz helyettesíthető száraz (de nem savanyú!) fehér borral is, ez csak az étel javára szolgál. Az oly változatosan felhasználható frascati ebből a szempontból is felülmúlhatatlan.
Hozzávalók: tökvirág, 1 pohár langyos víz (ha tetszik, száraz fehér bor), 10 dkg liszt, 1-2 kanál olívaolaj, só, 1 tojás fehérje, 1 kis darab mozzarellasajt, 1 darabka sonka, citromszeletek.
Számítsunk minden 10 dkg lisztre egy pohár langyos vizet (vagy bort), amit egyszerre öntünk rá, és gyorsan elkeverjük, hogy ne rugalmas tésztaszerű massza képződjék, hanem folyékony pastella. Ehhez adunk 1 evőkanál olívaolajat, sót, majd közvetlenül a felhasználás előtt még egy tojás felvert habját.
A pastella legyen selymesen puha és folyékony!
Ebbe a masszába mártogatjuk bele a tökvirágokat, mielőtt a forró zsírba kerülnének.
Mivel mindent a virág sem mondhat el helyettünk, ajánlatos elébb óvatosan felhasítani, és egy darabka mozzarellasajtot vagy egy kis kockányi sonkát (párurait) belerejteni. Ha pedig a két ínyencséget egyidejűleg helyezzük el rejtett "üzenetként": jól tesszük azt is.
Jöhet a refrén, a citromkarika."
Ibolyaecet
Kandírozott ibolya
Tavaszi saláta vadontermőkből
Virágok bundában
Bodzafagyi
Levendulás só
Rózsafagylalt
Kandírozott ibolya
Tavaszi saláta vadontermőkből
Virágok bundában
Bodzafagyi
Levendulás só
Rózsafagylalt
Ne szegje kedvünket, hogy néhány virág szezonja már lejárt, találjunk helyettesítőket a többi nyíló ehető virág között.
14 megjegyzés:
Gyönyörű a fotód! :)
És a kész rántott tökvirág?
Köszi! Ezt most ihletadónak szántam...meg nincs is elég tökvirágom.:))
Bevallom őszintén, én sajnálnám kirántani... :))
Mer' akkor nem lesz belőle fíínom tök! :)
Inkább gyönyörködöm a virgban... Jól tetted, hogy hagyod még élni... :)
Én úgy szeretnék tökvirágot, tölteni, kisütni, de sajnos itt nincs. :(( A farnciáknál árulják a piacon..:))
Tényleg csodaszép! Én még nem ettem....Persze attól még finom lehet:)
Limara, igen és az olasz piacokon is, kötegelve. Kár, hogy nálunk nem!:(
Trinity, szerintem finom! És gondolom, nem csak szerintem, hiszen az olaszoknál és a franciáknál is nagyon népszerű.:)
Tavaly a nomádportán gondoltam ilyesmire, de kevés volt a tökvirág, nem volt értelme...majd egyszer.
De biztos vagyok benne, hogy nagyon finom lehet!:)
én csináltam már bébicukkiniből aminek még a virága is megvan:) tudom ajánlani. Biztos van a környezetetekben olyan, aki egyszer belefutott egy zacskó cukkini magba és azóta sem tudja kiirtani a kertjéből.
Újabb játékra invitállak, nézz be hozzám!
Scofield, ebben reménykedtem az idén, mármint, hogy nem tudom kiirtani a cukkinit, annyi lesz. A jégeső azonban közbeszólt...
Annamarie, köszönöm az invitálást! :)) Majd igyekszem.
Nálunk is virágzik már a cukkini, meg már termése is van. Én töltöttem egyszer, csak ahogy Duende mondja sajnálom...
Kedvesek!
A hímivarú tökvirágot nyugodtan ki lehet rántani, abból úgysem lesz tök soha...
Üdv: Judit
Megjegyzés küldése