Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 04. 12.

A nyuszi itala


Azt, hogy a nyúl hogyan vált a húsvét jelképévé, senki nem tudja biztosan, több teória is van erre:
  • A kereszténység előtti időkben ekkor ünnepelték a tavasz kezdetét, és később ezekre a hagyományokra épültek rá a keresztény húsvéti szokások. A nyúl szaporaságával az új élet, a tavaszi termékenység megtestesítője. Így hozható kapcsolatba Ostrával is. Ostra a tavasz és megújulás germán istennője volt és (ismerős?!) a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepelték őt. (Egyébként Ostra nevéből származik az angol easter és német Oster kifejezés). Ostrát mindig tavaszi virágokkal, barkával, kezében tojással és a lábánál nyuszikkal ábrázolták. Ezek a növények és állatok testesítik meg az újjászületést, a tavaszi megújulást. A legenda szerint Ostrának volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt és Ostra, hogy elkápráztassa, szórakoztassa a gyerekeket, a madarat nyuszivá változtatta. Azóta hozza a nyuszi a tojást. (A másik verziótól mi szerint a nyúl eredetileg szintén madár volt, de az istennő megharagudott rá és ezért változtatta négylábú állattá, most tekintsünk el.)
  • A bizánci állatszimbolikában a nyúl Krisztus jele volt.
  • A húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni.
  • Egy félreértés lehetősége is felmerült, egyes német területeken ugyanis tavasszal gyöngytyúkot és annak tojásait ajándékoztak egymásnak az emberek . A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.
Ki-ki válassza ki a számára legszimpatikusabb változatot! Amit biztosan tudunk, hogy a nyuszit, mint keresztény húsvéti jelképet elsőként az 1600-as években a felső-rajnai és elzászi területeken használták. Szintén a középkori Németországban alakult ki az a szokás is, hogy a gyerekek kosárfészket készítenek és ebbe az éjszaka folyamán a húsvéti nyuszi ajándékot - többnyire színes tojást és édességet - rejt. Lassanként a nyúl kiszorított minden más tojáshozó állatalakot: Schleswig-Holsteinben, Felső-Bajorországban és Ausztriában a kakast, Thüringiában a gólyát, Münsterföldön a darut, a kakukkot és a fajdkakast, Hannoverben a rókát.

Magyarországon a húsvéti nyúl jelképe csak a XIX. században honosodott meg. Azonban Franciaországban és Belgiumban a tojásokat ma sem a húsvéti nyúl hozza, hanem a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket.

Forrás: internet

Így vagy úgy, a bársonyos bundájú, bájos nyuszinál nem is találhatnánk jobb szimbólumot a húsvét számára. Legalább ezen a napon fogyasszuk a füles egyik kedvencét, a sárgarépát, akár a báránysült köreteként, akár friss, vitamindús lé formájában.



Hozzávalók
  • 1 köteg zsenge sárgarépa
A sárgarépa zöldjét a Nyuszinak adtam, elvégre ez az ő napja (is), a répákat alaposan megmostam, de nem hámoztam meg. A sárgarépalé kinyerésének legegyszerűbb módja a gyümölcscentrifuga használata, de az se csüggedjen, akinek nincs. Turmixolással (ilyenkor kicsit daraboljuk fel a répát és adjunk hozzá egy kis vizet) vagy reszeléssel és szűréssel is megoldható a dolog, bár jóval macerásabb.

Aki túl töménynek találná az italt, kevés vízzel hígíthatja.

Nincsenek megjegyzések: