A panírozott csodákhoz fűződő vonzalmamról már írtam. Amennyiben nem sikerült volna mindenkit meggyőznöm, következzen néhány sor egy nálam szakavatottabb tollából.
Lénárd Sándor: A római konyha (1963):
FRITTO DI FILETTI DI ZUCCHINE
Lénárd Sándor: A római konyha (1963):
"Van lelke a városoknak, van illata. London malátaszagú, Koppenhága tenger- és heringszagú... Róma öreg utcáinak is megvan a maguk illatozása. Emitt-amott belevegyül ebbe valami másféle is, rotyogó fazekakból eredő... A zarándok turista bátrabban keresi fel a friggitore boltját, mint a vendéglőt: hiszen az üzletben csak rá kell böknie az ujjával arra, ami a szíve vágya, s egy szó nélkül megkapja. És az értő is szívesen járja ezt az utat. Mert tudja, hogy sehol másutt nem lehet olcsóbban és ugyanakkor jól enni, s tisztában van azzal is, milyen nehéz idehaza fritti-t készíteni, hiszen az ilyen falatok a legszívesebben óriási vasfazekakban úszkálnak a zsír tengerében, mielőtt a mester épp a megfelelő pillanatban kihalászná őket.
Konyhaföldrajzi - kulinárgeográfiai - szempontból Olaszországot három tartományra oszthatnók: a vajvidékre, mely az Alpok előterével esik egybe; az olajterületre, benne Toszkána és Etruria; végül a disznózsírral élő délvidékre.
A római friggitorék nem szigorú dogmatikusok. A halhoz olívaolajat használnak, minden máshoz disznózsírt, ám nincs kifogásuk a zsírolívaolaj keverék ellen sem, meglévén ennek az az előnye, hogy kevésbé fröcsköl és habzik. És a faggyú - főként a hideg húslevesekről lekanalazott! - szintén jól felhasználható a fritti készítéséhez, már ha azonnal, forrón kerül fogyasztásra az étel. Hogy a nyelv hegyét meg ne égesse, citromszeletkékkel szokás tálalni, pár csepp citromlével is hűtve...
FRITTO DI FILETTI DI ZUCCHINE
Nemcsak az emlékkönyvek rózsái, szegfűi, ibolyái virulnak és hervadnak el, hanem a tök virágai is. Ám ez utóbbiakból azután kifejlődik a tök, vagy annak kisebb, puhább változata, a zucchina."
Sajnos, a kertemben nemhogy nem hervadtak el a cukkini virágai, de még ki sem fejlődtek, hiszen az első levélkék még csak mostanában bújtak ki bátortalanul a földből. Azonban nagyon olcsón sikerült vennem zsenge cukkinit, így nem volt akadálya, hogy kirántsam őket. Kegyetlenül feldaraboltam, bepaníroztam és forró olajba vetettem valamennyit és... szégyentelenül befaltam az összeset.
8 megjegyzés:
Egészségedre!:D
Mi is sok ilyesmit eszünk, a gyerekek nagy kedvence.
Melinda, köszi! :)
Renata, de jó, hogy a gyerekeid szeretik a zöldségeket is! Az enyém nincs valami jó viszonyban velük, ez akkor volt sokkoló, amikor egy ideig "vegetáriánus" volt, csak éppen nem evett zöldségeket. Szerencsére, mostanában egyre több mindent megkóstol.
Csak ismételni tudom magam: Imádjuk a rántott-bundázott zöldségeket!
Jaaaaj, de szeretem! Megértem, hogy befaltad, nálam sem szokta megérni, hogy hűtőbe kerüljön:) De jó, nemsokára jön a patisszon-tök-cukkini szezon, hű, mennyit fogok rántani!
Napmátka, csak helyeselni tudom! :)
Nadine, igen, jön a mi időnk! :)
Megjegyzés küldése