Az oromzat a
csonkakontyos vagy nyeregtetős lakóházak utcára néző rövidebb
oldalának a padlásteret lezáró része. Vidékenként különböző
elnevezésekkel bír: vért, front, üstök, kibli, bütü, tűzfal,
csúcsfal, homlok, fürfal, humlok, stb. A legegyszerűbb
deszkaoromzatot függőlegesen egymás mellé szegelt deszkák
alkották, de gyakran díszítették faragásokkal, vésetekkel.
Hollókő ófalujának
mai képét az 1909-es tűzvész után épült házak határozzák
meg, de még találhatunk ősi elemeket őrző épületeket is.
Ezt a fából készült
oromzatot faragással díszítették: tulajdonosának monogramját,
a vallására utaló keresztet és a készítés idejét is
kifaragták, de archaikus elemeket is találunk rajta.
Népművészetünk
leggyakoribb jelképe a hatalmas fa - az égig érő fa (életfa,
világfa), ágai közt a Holddal és a Nappal. A magyar ősi
hitvilágban fontos szerepe volt a Nap és Hold motívumainak, őrző-
és védőerőt is tulajdonítottak nekik. A hal ősi termékenységi
szimbólum, a bőséget és a jólétet fejezi ki, de utal a lélek
halhatatlanságára is.
A
Források:Horváthné Schmidt Ilona: A sámánisztikus világkép alapszimbólumai
Magyar Néprajzi Lexikon
Pál József – Újvári Edit: Szimólumtár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése