Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 01. 11.

Szakácskönyvmustra: Casa Moro - A spanyol és arab konyha ízei

Nem tudok nemet mondani Ági felvetésére, főleg mivel szívesen mesélek új szerzeményeimről. Elsőként új kedvencemet mutatom be, a Casa Moro-t.

"Sam és Sam különleges érzékkel találják meg az egyszerű, erőteljes ízeket, hogy utána ragyogó érzékkel kombinálják őket. Konyhájuk tele van ötletekkel, mégis egyszerű - és mindig remek." - írja Hugh Fearnley-Whittingstall (River Cottage)

Samantha és Samuel Clark a híres londoni River Caféban eltöltött idő után megnyitották saját éttermüket London Clenkenwell városrészében Moro néven. Éttermük kínálata a dél-spanyolországi és észak-afrikai konyhán alapul, némi közel-keleti kitérővel. E receptekből született második könyvük, melynek címadója spanyolországi házuk Andalúziában, a Casa Moro - a mór ház, ahogy a helyiek nevezik.

A mór elnevezés eredetileg az arab és berber nép vegyüléséből létrejött észak-afrikai népcsoportot jelölte, de később a spanyolok a moros (mórok) elnevezést használták mindenkire, aki iszlám vallású volt. Andalúziát közel 800 évig (711 és 1492 között) tartották hatalmuk alatt a mórok, így elképzelhető, milyen nagy hatással voltak a gasztronómiára is. Gondoljunk bele, a törökök "csak" 150 évig voltak Magyarországon, mégis ez máig érződik a magyar konyhán.

A Casa Moro lapozgatása közben azt éreztem, hogy szívem szerint minden receptjét kipróbálnám (ez nem sűrűn fordul elő velem más szakácskönyveknél). Egyébként is nagy kedvencem az általuk képviselt ízvilág. Mondjuk, az biztos, hogy nem a képanyagáért lett kedvencem ez a könyv, de ez esetben még ezt is megbocsátom. A 200 étel önmagáért beszél.

Egy meleg marokkói salátát választottam ki a bemutatásra (bár szerintem kicsit kihűlve még finomabb - azért nem hűtőhidegen), egyrészt minden hozzávaló volt itthon, másrészt saláta formájában ritkán kerül gumós zeller az asztalomra.



Zellersaláta sóval eltett citrommal

Hozzávalók
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 1 gerezd reszelt fokhagyma
  • 1 púpozott evőkanál sóval tartósított citromhéj
  • 1 zellergumó
  • 1 dl víz
  • 1 evőkanál petrezselyemzöld
  • bors
A sóval tartósított citrom puha belső részét eltávolítjuk, a héjából a sót vízben jól kiáztatjuk, majd felcsíkozzuk. A zellert meghámozzuk és szintén csíkokra vágjuk. Az olajban rövid ideig sütjük a fokhagymát és a citromhéjat, hozzáadjuk a zellert is és kevergetve 5-10 percig dinszteljük. Ráöntjük a vizet és még kb. 5 percig főzzük, amíg a víz elpárolog és a zeller is megpuhul. Belekeverjük a petrezselyemzöldet, borsozzuk és szükség szerint sózzuk is.



Önmagában is fogyasztható, de akár más marokkói salátákkal együtt is, de semmi nem szól ellene, hogy hús vagy hal mellé tálaljuk.


6 megjegyzés:

Ági, aki főz írta...

Köszi szépen, úgyis zeller imádó vagyok.

Névtelen írta...

Szívesen! :)

mandy tarragon írta...

Nézz be hozzám :)

Palócprovence írta...

Köszönöm szépen! :)

Reni írta...

ez a könyv egyre jobban érdekel :)

Palócprovence írta...

Szerintem, lapozz bele egy könyvesboltban és ha tetszik, akkor rendeld meg az interneten keresztül - úgy jóval olcsóbb. Én mindig így veszek könyvet és általában megvárom, amíg akciós lesz.