Pünkösd neve a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból származik, mivel ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Ezért Pünkösd a Húsvét függvényében mozgó ünnep (május 10. és június 13. között).
A jeles napok közül Pünkösdhöz nem fűződött különleges étel vagy étkezési alkalom, a paraszti étkezési rendben közönséges vasárnapként szerepelt. Ekkor már "dologidő" volt, fogytán volt a hús, a gabona, ezért a húst már a nagy munkákhoz, az aratáshoz, csépléshez tartalékolták. A mondás is erre utal: "Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy lehet."
Forrás: Néprajzi Lexikon
Cs. Schwalm Edit: A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon
A jeles napok közül Pünkösdhöz nem fűződött különleges étel vagy étkezési alkalom, a paraszti étkezési rendben közönséges vasárnapként szerepelt. Ekkor már "dologidő" volt, fogytán volt a hús, a gabona, ezért a húst már a nagy munkákhoz, az aratáshoz, csépléshez tartalékolták. A mondás is erre utal: "Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy lehet."
Forrás: Néprajzi Lexikon
Cs. Schwalm Edit: A palócok táplálkozása ünnepeken és hétköznapokon
2 megjegyzés:
Nagyon szeretem ezeket az írásaidat is! A mondást nem ismertem, de megjegyzem...
Örülök neki! :))
Megjegyzés küldése