Csalántörténetekkel etettem már a Nagyérdeműt, a receptekre azonban még mindig várni kell egy kicsit. Az időjárás felénk mostanában nem túl kegyes a csalán növekedéséhez (és máséhoz sem). Addig is ejtek néhány szót a csalán gyógyhatásairól. A nagycsalán (Urtica dioica) az ország egész területén elterjedt évelő növény.
Latin elnevezése (uro, melynek jelentése éget) utal a csípését követő égő, viszkető érzésre, ha nem voltunk eléggé figyelmesek és hozzáértünk csalánszőreihez, amelyek acetilkolint, hisztamint és hangyasavat tartalmaznak. Már az ókorban is használták reuma és köszvény ellen - az amúgy is érzékeny beteg testrészt alaposan megveregették a csalánhajtásokkal. Ez a módszer állítólag csodákra képes...
A csalánfőzettel való gőzölés a léghuzattól származó fülbaj esetén hatásos.
Külsőleg használják még korpás fejbőr kezelésére is, sok gyógysampon alkotórészeként is megtalálható.
A növény forrázatából készült tea, köszönhetően magas vitamin- és ásványianyag tartalmának, erősíti az immunrendszert. Vértisztító és gyulladáscsökkentő hatással bír, valamint fokozza az anyagcserét. Vízhajtó tulajdonságánál fogva eltávolítja a szövetek között felgyülemlett vizenyőt.
Ezért az egyik leghatásosabb tea narancsbőr ellen is! Hörghurut ellen is alkalmazható.
A cukrászipar levelének kivonatát cukorkák és sütemények zöld színűre festéséhez használja.
Régen a szárában lévő rostokból szövetet készítettek, ami ma ismét reneszánszát éli, nemrég piacra kerültek a csalánszövetből készült farmerek.
Az ablaktisztítószerek megjelenése előtt az ablak pucolásához is felhasználták az ecetes vízbe mártott hajtásait.
Aki biogazdálkodást folytat kertjében, annak szintén nem ismeretlen a csalán, pontosabban a csalánlé termesztett növényeinkre gyakorolt jótékony hatása.
Még hosszan sorolhatnám, de ennyiből is látható, hogy az árokpartok lenézett gyomnövénye nagyon is sokoldalú haszonnövény.
Latin elnevezése (uro, melynek jelentése éget) utal a csípését követő égő, viszkető érzésre, ha nem voltunk eléggé figyelmesek és hozzáértünk csalánszőreihez, amelyek acetilkolint, hisztamint és hangyasavat tartalmaznak. Már az ókorban is használták reuma és köszvény ellen - az amúgy is érzékeny beteg testrészt alaposan megveregették a csalánhajtásokkal. Ez a módszer állítólag csodákra képes...A csalánfőzettel való gőzölés a léghuzattól származó fülbaj esetén hatásos.
Külsőleg használják még korpás fejbőr kezelésére is, sok gyógysampon alkotórészeként is megtalálható.
A növény forrázatából készült tea, köszönhetően magas vitamin- és ásványianyag tartalmának, erősíti az immunrendszert. Vértisztító és gyulladáscsökkentő hatással bír, valamint fokozza az anyagcserét. Vízhajtó tulajdonságánál fogva eltávolítja a szövetek között felgyülemlett vizenyőt.
Ezért az egyik leghatásosabb tea narancsbőr ellen is! Hörghurut ellen is alkalmazható.
A cukrászipar levelének kivonatát cukorkák és sütemények zöld színűre festéséhez használja.
Régen a szárában lévő rostokból szövetet készítettek, ami ma ismét reneszánszát éli, nemrég piacra kerültek a csalánszövetből készült farmerek.
Az ablaktisztítószerek megjelenése előtt az ablak pucolásához is felhasználták az ecetes vízbe mártott hajtásait.
Aki biogazdálkodást folytat kertjében, annak szintén nem ismeretlen a csalán, pontosabban a csalánlé termesztett növényeinkre gyakorolt jótékony hatása.
Még hosszan sorolhatnám, de ennyiből is látható, hogy az árokpartok lenézett gyomnövénye nagyon is sokoldalú haszonnövény.
9 megjegyzés:
Nálunk folyton kipusztul a csalán. Már többször igyekeztünk betelepíteni, de valamiért nem szeret...
Nálunk ki sem lehet irtani! A legapróbb gyökérdarabkából is újra kifejlődik és csak terjed, terjed...
A tápanyagdús talajt szereti és az enyhe árnyékot. Vagy ami éppen van.:)
Nálunk is van bőven, ha akarjuk, ha nem. Mondjuk nekem semmi gondom vele.
Na jó, a lilapereszkét nem szeretem alóla kihalászni, meg málnázás közben néha zavar, de egyébként szeretem. Teának főleg.
Nekem díszkertem van (úgy értem, nem veteményes), de biomódszerekkel művelgetem. Szóval, minden évben megyek a patakpartra csalánt szedni, aztán készítek belőle permet/táp levet.
Már alig várom hogy szedhessek... :)
Lehet, hogy a talajunk itt-ott kimerült...erre már gondoltam, mert valami nagyon csenevészen nő.
Árnyék nem sok van, mióta kivágtuk a nyárfát és a göndörfüzet az allergia miatt.
Az árnyék hiánya miatt sok növény egyszerűen kiég, mert a locsolás után itt nagyon gyorsan kiszívja a nap a vizet.
(Mindig álmélkodok, hogy mennyire jó vagy kertészkedésben, aztán megerősítette mindezt az Adatlapod :)
Elképzelhető. Egyébként a kertészkedés nem az erősségem, az állattenyésztéshez több közöm van. .)
Tartotok is állatokat?
Á, dehogy! Leszámítva a kutyát, macskát, nyulat, de nem erre gondoltál szerintem.:)
Megjegyzés küldése