Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 06. 05.

Pavlova tortácskák

Anna Pavlova, a táncművészet egyik legnagyobb alakja, 1882. január 31-én született Oroszországban, Szentpéterváron. A balettet a világ számos részén, többek között Ausztráliában és Új-Zélandon is népszerűvé tette. A pavlova torta az ő tiszteletére született, bár eredetéről ma is vitáznak, az érdemért Ausztrália és Új-Zéland is verseng. Anna Pavlova 1926-ban lépett fel Új-Zéland szigetén és az első dokumentált pavlova recept egy ‘29-es New Zealand Dairy Annual magazinban jelent meg. Az ausztrálok 1935. októberét jelölik meg a pavlova torta születésnapjának, ekkor készítette Perthben, a Hotel Esplanade-ben, Bert Sachse cukrász. A mi szempontunkból teljesen mindegy, mikor született ez a felturbózott sült cukros tojásfehérje, a végeredmény nagyon finom. Egy probléma van vele, nehéz szépen adagolni. Persze, már erre is megszületett a megoldás nett, egyszemélyes adagok formájában.


Hozzávalók
  • 8 tojásfehérje
  • 50 dkg cukor (finomszemű kristálycukor)
  • csipetnyi só
  • 1 kiskanál vaníliakivonat
  • 2 teáskanál fehér borecet
a tetejére:
  • tejszínhab
  • ízlés szerinti porcukor
  • gyümölcs (málna, eper vagy tetszés szerinti)
A tojásfehérjéket a csipetnyi sóval majdnem keményre verem, majd tovább verve kanalanként hozzáadom a cukrot is. A végén belekeverem a vaníliakivonatot és a borecetet. Ez utóbbi nagyon fontos a pavlova megfelelő állagának eléréséhez, így lesz kívül ropogós, belül kicsit puha, ragacsos. A habcsókmasszából 2-2 evőkanálnyit sütőlapra adagolok, figyelve arra, hogy most nem habcsók készül, tehát elegyengetem a tetejét, sőt, kis mélyedést is kialakíthatunk már most benne. 180 fokra előmelegített sütőbe teszem és rögtön leveszem a hőmérsékletet 150 fokra, majd 30 percig sütöm. A sütőben hagyom kihűlni. Közben felverem a tejszínt némi porcukorral, feldarabolom a gyümölcsöket. A pahlava tetején lévő mélyedésbe (ha sütés közben "visszanőtt" volna, akkor egy kanál hátoldalával óvatosan kialakítok egy újabbat) halmozok egy adag tejszínhabot és ráhalmozok jó sok gyümölcsöt. Máris tálalható.

12 megjegyzés:

szepyke írta...

De szép!

Mónika írta...

Nagyon szuper! Én nagyban sütöm, nem probléma a porciózás, körbeüljük és elpusztítjuk. Azért így nagyon dekoratív.

Névtelen írta...

Hú de szép:). Meg tudnék most enni belőle egy jó pár darabot:)

Limara írta...

Imádom a pavlovát és ezek olyan tökéletesek, csábítóak! :))

erős ildikó írta...

Nem esetem a soktojásos műfaj, de azért sejtheted, hogy ezt sem utasítanám vissza! Nagyon szép lett!!

Palócprovence írta...

Köszönöm Nektek! :) Sajnos, nagyon gyorsan elfogyott! :( Még Nana kutya is kikövetelte a részét...

duende írta...

Ezt is lenyúlom, engedelmeddel! :)) Már sokszor készültem rá, csak valahogy féltem tőle. De nagyon jó a leírásod, így a Te receptedet fogom megcsinálni! :)

Palócprovence írta...

Csak nyúlkáljál nyugodtan! :))
Nincs mitől félni, nagyon egyszerű elkészíteni!

Nadine írta...

Hű, ez valami csodaszép! De már ott bajban lennék, hogy lehűtöm a sütőt ennyi meg ennyi fokra. A százéves Karancsomon van nagy láng, kis láng, meg a kettő közt takarék.

Palócprovence írta...

Nem kell lehűteni, csak mondjuk takarékról leveszed kislángra, vagy valami ilyesmi. :)

Unknown írta...

Én még új vagyok itt...Örülök a sok receptnek ..de kérnék is ha lehet...Valamikor gyerekkoromban egyszer párnapot Karancslapujtőn töltöttem... akkor ettem ott egy malomkalács nevű süteményt édes sült, száraz tészta volt a palacsintára emlékeztetett és mindegyiknek más mintája volt..nem tudod mi a receptje? és mivel sütik?
Köszönöm előre is Margit

Palócprovence írta...

Felénk molnárkalácsnak hívják. Eddig azért nem tettem fel a receptjét, mert egy speciális sütővas szükséges hozzá, amihez ma már nem nagyon lehet hozzájutni. Azért előbb-utóbb posztolom...